Sokszor érkezik be hozzánk olyan kérdés, hogy milyen vastagságú hőszigetelést érdemes választani. A témát illetően nincsenek általános szabályok, de meg kell, hogy különböztessünk új épületeket, illetve régi, felújításra váró épületeket is.
Új épületek esetén az elmondható, hogy például egy új, vázkerámia falazaton minimum vastagság 10 cm kell, hogy legyen. Viszont vasbeton szerkezeteken már a minimum 15 cm szükséges, így mivel egy új építésű családi házon biztos, hogy vannak vb. szerkezetű koszorúk, áthidalók, esetleg pillérek, ezért egységesen a min. 15 cm indokolt. Hangsúlyozom, hogy ez a minimum szint, tehát ennél csak jobbra kell törekedni, hiszen hosszútávon mindenképpen megtérül az, ha plusz 5 cm-rel vastagabb szigetelést helyezünk fel a homlokzatra. Tehát a valós megtérülés szempontjából inkább a 15-20 cm környékén érdemes beszélgetni erről a témáról. A felújításoknál legalább 5 cm-rel ennél vastagabb hőszigetelést kell, hogy válasszunk, vagy esetleg a hagyományos, fehér polisztirolokhoz képest egy jobb hőszigetelőképességű anyag is mindenképpen szóba jöhet.
Ezek a – természetesen új épületeknél is használható– grafitos hőszigetelő anyagok, amiknek legalább 15-20%-kal jobb hőszigetelő képessége van, a fehér, hagyományos anyagokhoz képest.
Ezt ugye egyszer kell megfizetnünk, de az évek, évtizedek során a pénztárcánkban több pénz fog maradni.
Mivel érdemes szigetelni?
A legjobb hőszigetelő anyagok közé tartoznak a polisztirol hőszigetelések, például az Isomaster, illetve Hungarocell brand néven futtatott hagyományos, fehér polisztirolok, illetve a nagyon jó hőszigetelő képességű, grafitadalékos termékek is szóba jöhetnek, mint például az Isomaster EPS H-80 G típus, és ennek az egy oldalon bevonatos G Silver változata.
A polisztirol táblák ragasztásánál és glettelésénél elkövetett hibák.
A kivitelezés során gyakran előfordulhatnak problémák, ezt vagy a nem megfelelő kivitelezés vagy külső tényező, az időjárás okozhatja. Nézzünk egy-két konkrét példát: előírások szerint ún. perem-pont módszer szerint kell ragasztani a polisztirol lapokat, ha nem így készül, hanem a hagyományos pogácsás módszerrel, akkor az mindenképpen rossz megoldás. Az sem megfelelő a háló ágyazásánál, glettelésénél, hogy sima glettvassal húzzák fel a ragasztót. Mindenképpen minimum 8, de inkább 10 mm-es, fogazott glettvas használata ajánlott ebben az esetben, és 3 mm-es kéregréteget, glettréteget kell kialakítani, aminek a közepébe kell, hogy kerüljön a min. 145 g/m2-es üvegszövet háló.
A falak hőszigetelő képessége, kicsit tudományosan.
Új építkezések esetén vannak vonatkozó szabványok és előírások, melyek meghatározzák, hogy a határoló szerkezeteknek – és így a falaknak is – milyen, mekkora hőátbocsátási tényezője van. Ezt nevezzük U értéknek, ami Magyarországon, a jelenlegi szabályozás szerint 0,24 W/m²K. Leegyszerűsítve ez gyakorlatilag arra vonatkozik, hogy mekkora hővesztesége lehet egy adott felületnek. Minél kisebb ez a szám, annál jobb a hőszigetelő képessége annak az adott szerkezetnek, tehát ez nem anyagjellemző, hanem szerkezetjellemző. Ebből kifolyólag a falazat U értéke két dologból áll össze: az egyik a falazat hőszigetelő képessége, a másik pedig a hőszigetelőanyag hőszigetelő képessége, és a kettőből lehet kiszámítani ezt az U értéket (a szerkezet többi rétegének, mint pl. vakolat vagy az alapozó, nincs számottevő ráhatása a hőszigetelő képességre). Új építéseknél már tervezői szinten ezt meghatározzák, hogy milyen típusú, illetve milyen vastagságú kell, hogy legyen ez a hőszigetelő anyag, és elérje a szerkezet ezt a bizonyos 0,24-es U értéket. Felújítások esetén én mindig azt szoktam elmondani az érdeklődők számára, hogy ez egy iránymutató érték, ehhez jó lenne tartani, hiszen minél vastagabb a hőszigetelés, hosszútávon annál több pénz marad az illető pénztárcájában.
Deák Szabolcs Műszaki szaktanácsadó.