Milyen különbségek lehetnek, ha úgynevezett karátfúrószárral vagy pedig hagyományos ütvefúró szárral telepítünk dűbeleket? Beszéljünk egy kicsit az eszközök közötti eltérésekről. A hegy kialakításában van különbség, karátfúrószárnál vissza van köszörülve az éle a hegynek, illetve speciális az ötvözete. Ezenkívül hátul, a bemarásban is van különbség. Karátfúrószárnál rövidebb, horonymarás látható, tehát rövidebb ütőimpulzust enged, ha véletlenül valaki nem fordítaná át, nem kapcsolná át az ütvefúrót normál fúrófokozatra, míg az ütvefúrónál a szokásos utat járja be a fúrószár.

Térjünk át a dűbelkihúzó vizsgálatra ütvefúró szárral, illetve karátfúrószárral készült dűbeltelepítésnél. A karátfúróval készült furatnál jóval pontosabb a furat kialakítása, egy ütvefúróval készült furatnál a cellafalakat gyakorlatilag szétveri a fúrószár. A dűbelkihúzó gépre van szükség abban az esetben, ha kihúzó vizsgálatot kell készítenünk akár új épületnél, akár egy felújítás során. Mi ennek a folyamata? A dűbelt telepítettük a falazatba, a kihúzó gépet ráhelyezzük a dűbeltányérra és elkezdjük kihúzni a falazatból, az erőmérő pedig mutatja, hogy milyen erővel tudjuk kihúzni azt. Vannak irányelvek, előírások, hogy milyen értéknek kell megfelelni és ez alapján egy jegyzőkönyvben kell rögzíteni ezeket az értékeket. Ahogy említettem, az ütvefúró teljesen szétveri a cellafalat, ennél a szituációnál sokkal-sokkal gyengébb a dűbelnek a kihúzó ereje.

Fontos, hogy jegyezzük fel a rögzítési mélységeket a falazatban, sokkal-sokkal gyengébb kihúzó erőket produkálnak ilyenkor a dűbelek. Ez az, amikor már nem felel meg a kihúzóerő szempontjából, és nagyobb viharok esetén ez már mindenképpen problémát okoz, illetve be tud indulni a polisztirol rendszereknél ismert matraceffektus. Gyakorlatilag pillanatok alatt megindult a falból a dűbel és akár kézzel is ki lehetett húzni.