A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásának feltételeit a november 25-én megjelent 518/2020. (XI.25.) kormányrendelet tartalmazza, mely 2021. január elsején lép hatályba és 2022. december 31-ig lesz igényelhető.

Ki lehet lakásfelújítási támogatás igénylője?

Igénylő lehet:

• az aki magyar állampolgár és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintendő,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorló nagykorú, cselekvőképes természetes személy.

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.

A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben a többes gyámul rendelt személyek  legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.

Ha a szülők lakóhelye nem azonos,

• az a szülő lehet jogosult a maximum 3 millió forint összegű támogatásra, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye, vagy
• minkét szülő a maximum 3 millió forintos támogatási összeg 50%-ára jogosult, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.

Ez utóbbi pontot nem kell alkalmazni arra a szülőre, akinek lakóhelyén másik, a fenti bekezdés szerintitől eltérő gyermeke is lakóhellyel rendelkezik, és e gyermek másik szülőjének

a) a lakóhelye szintén velük azonos, vagy

b) a lakóhelye eltérő, de nála egyetlen közös gyermeküknek sincsen lakóhelye.

Amennyiben a szülők egyike lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről, akkor a másik szülő a maximális támogatási összeget igényelheti.

Ki minősül gyermeknek a támogatás szempontjából?

Gyermek: az igénylő

• magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint
• vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, aki
  – a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
  – a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy,
  – kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja

Mely ingatlanra kérhető a támogatás?

Ingatlan-nyilvántartás szerinti megnevezés

Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületeinek felújítására vehető igénybe.
A tulajdoni lap szerint zártkertként, gazdasági épületként, üdülőként, hétvégi házként nyilvántartott ingatlan finanszírozására a támogatás nem igényelhető!

Mennyi támogatás vehető fel?

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió forint. a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.

Mely munkálatok finanszírozhatók a támogatásból?

A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• belső tér felújítása, ideértve
  – a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
  – a galériaépítést,
  – a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
  – a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
  – a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
  – a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  – lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• térburkolat készítése, cseréje,
• télikert kialakítása,
• amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
• alapozási szerkezet megerősítése, valamint
• beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
• használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

Milyen számla fogadható el a költségek igazolásaként?

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként:

• saját nevére szóló,
• az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és
• a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított

olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe!

A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el:

• ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy
• gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője.

Együttes igénylés esetén e rendelkezést mindkét igénylőnek teljesíteni kell.

Nem fogadható el az olyan számla, amelyet a felújítással érintett lakás vonatkozásában, falusi CSOK igénylése során már elszámoltak.

Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.

Hogyan történik a támogatás igénylése?

A támogatás 2021. január elsején vagy azt követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető. Az igénylésre számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig van lehetőség. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

Otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a támogatás iránti kérelem 2021. március 1-jétől nyújtható be.

Hol igényelhető?

A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,

• az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen,
• postai úton vagy
• személyesen a kormányablaknál

nyújtható be.

A támogatás elbírálása

A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.

Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki. A támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül kerül folyósításra a támogatás az igénylő belföldi fizetési számlájára.

forrás: hitelnet.hu 

Az üveggyapot és a kőzetgyapot is remek hő- és hangszigetelő paraméterekkel rendelkezik, így mindkettő ideális választás lehet például a padlás szigetelése vagy utólagos tetőtér beépítés során. Sokszor a gipszkarton fal kialakítása mellé is használják ezt a két szigetelőanyagot, amik mostanra jóval népszerűbbé váltak mint a PVC vagy a hungarocell.   Az üveggyapot tulajdonságai Az üveggyapot […]

Az üveggyapot és a kőzetgyapot is remek hő- és hangszigetelő paraméterekkel rendelkezik, így mindkettő ideális választás lehet például a padlás szigetelése vagy utólagos tetőtér beépítés során. Sokszor a gipszkarton fal kialakítása mellé is használják ezt a két szigetelőanyagot, amik mostanra jóval népszerűbbé váltak mint a PVC vagy a hungarocell.

Az üveggyapot tulajdonságai

Az üveggyapot úgy jön létre, hogy az üveget megolvasztják majd centrifugálják, így egy kristályos szerkezetű, üvegszálakból álló, tapintásában gyapjúszerű anyag jön létre. Az üveggyapot a hangot és a hőt is jól szigeteli.

Ez a fajta ásványgyapot kvarchomokot is tartalmaz és mellé adalékanyagot, ami a tekercset egyben tartja. Mivel az üveggyapot gyapjúszerű, ezért bár jó szigetelő, mechanikai hatásoknak nem tehető ki. Akár szállítás során is összenyomódhat, az üveggyapot tehát nem lépésálló szigetelőanyag.

Leggyakrabban tetőterek és álmennyezetek szigetelésére használják de fedélszékes vagy vasbeton koporsófödémes magastetők, kéthéjú, könnyűszerkezetes lapostetők, fafödémek gerendái közötti és fa padlószerkezetek párnafa-közeit kitöltő szigetelőanyagként is működik.

Üveggyapot hőszigetelés és hangszigetelés

Az üveggyapot előnyei

1. Fenntartható, környezetbarát anyag
2. Rugalmas töltőanyag, könnyen formázható, vágható
3. Nem porzik
4. Tűzvédelmi szempontoknak, előírásoknak megfelel
5. Többféle sűrűségben kapható
6. Kiváló szigetelőanyag, ami a réseket is tökéletesen lefedi

Az üveggyapot hátrányai

1. Az üveggyapotot óvni kell a nedvességtől, mert nedvességtűrő képessége alacsony. 
2. Sokszor egy réteg cellulóz hozzáadásával igazán hatékony csak: a levegő átszivárog az üveggyapoton, ha az nem elég vastag.
3. Mivel rugalmas, ezért nem tartja meg magát.
4. Nem lépésálló, mechanikai hatásokkal szemben nem strapabíró.

A kőzetgyapot tulajdonságai

A kőzetgyapot alapanyaga a bazaltkő, amelyet megolvasztanak, majd különböző tárcsákra terítenek ki, melynek köszönhetően kemény, üvegszerű tábla formájában szilárdul újra a kőzet. Főleg homlokzati hőszigetelés kialakításában használják.

Kőzetgyapot hőszigetelés és hangszigetelés

A kőzetgyapot előnyei

A kőzetgyapotnak sok közös erőssége van az üveggyapottal. Ezek a közös előnyök:

1. Természetes anyagból készül
2. Kiváló akusztikus értéke van
3. Könnyen vágható
4. Egy lépéssel közelebb kerülünk a penészmentes ház felé
5. Kémiailag semleges, így nem lép reakcióba más anyagokkal
6. Több évig, évtizedig jó megoldást nyújt
7. Tűzálló, ami épületszerkezeti szabályoknak is megfelel: főleg magas épületek nyílászáróval rendelkező homlokzatain használják, mivel szabály mondja ki, hogy csak nem éghető anyagokat lehet felhasználni ilyen esetekben

Előnyei az üveggyapottal szemben:

1. Nem zsugorodik, jobban ellenáll a mechanikus hatásoknak
2. Átereszti a párát
3. Víztaszító, nem szükséges további szigetelőanyag használata
4. Nagyon tartós, és lépésálló
5. Nem változtatja a térfogatát, nincs hőtágulása

A kőzetgyapot környezetbarát, fenntartható alternatíva a szigetelésre. 99%-ban a bazaltszálak képezik, a fennmaradó 1%-ot pedig általában a műgyanta adja, amely a szálak egymáshoz tapadását biztosítják, hasonló anyagot használnak még ahhoz, hogy a kőzetgyapot vízlepergetővé váljon.

A kiváló akkusztikai tényezők miatt a kőzetgyapottal szigetelt ház esetében nincs “doboz-hatása” a hangoknak. Ideális lépésálló szigetelőanyag, gyakran használják a betonpadlók hangszigeteléséhez.

A kőzetgyapotot vakolni is lehetséges: leggyakrabban homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében használnak vakolható kőzetgyapotot.

A kőzetgyapot vagy üveggyapot felhasználása

A kőzetgyapot leggyakoribb felhasználási területei:

1. Homlokzati hőszigetelés
2. Álmennyezet, magastető
3. Szerelt válaszfalak
4. Tetőterek, padlások
5. Tehermentes fődémek
6. Padló

Az üveggyapot leggyakoribb felhasználási területei szinte ugyanezek, azzal a kivétellel, hogy mivel nem lépésálló, ezért padló szigetelésére nem használható.

Szigetelő anyagok árai

Az üveggyapot árát a szálsűrűség befolyásolja. Fontos, hogy minden termék emiatt más és más: vízszintes, ferde, vagy függőleges síkon különböző üveggyapotot javasolt használni.

Az üveggyapot kedvezőbb áron közel azonos minőséget biztosít, mint a kőzetgyapot. A rugalmasság, a könnyen kezelhetőség és az ár mind az üveggyapot mellett szólnak.

A kőzetgyapot masszív, használata nehézkesebb, és akárcsak az üveggyapot, ez sem tápláléka a különböző rágcsálóknak, emiatt mindenképpen időtálló befektetés. Magasabb ára mellé egy kicsivel jobb hangszigetelés párosul, mint az üveggyapotnál.

Nézze meg üveggyapot és kőzetgyapot termékeinket.

Mindenek előtt tisztázni kell szükséges e a tárgyi épület utólagos hőszigetelése.

Ha olyan építőanyagot veszünk aminél a hőátbocsátási tényező meghatározó az épületünk energiagazdálkodásában a gyártó, vagy forgalmazó szerencsés esetben közli a falazó anyag, nyilászáró "U"  vagy K  értékét 

Ez a szám azt jelenti, hogy egységnyi idő alatt egy kelvin hőmérséklet különbség esetén hány watt hőenergia távozik a falon, ablakon tetőn , vagy egyéb szerkezeten  keresztűl.

Példáúl egy 30 cm vastag  beton falazó anyagon  2,21-2,89 watt energiát veszíthetünk négyzetméterenként és az egységnyi idő pedig 1 másodperc. ( a jelenlegi követelmény legalább 0,44 W/m2K

Ezután már akár egy mobiltelefon segítségével kiszámítható, hogy egy klasszikus 10x10-es családi ház hőleadó függőleges falfelülete 4 méteres külső magasság esetén egy óra alatt  mennyi energiát ad le a környezetének, ezután már csak egy ujabb szorzás és máris számszerűsítve van az az összeg amit fölöslegesen kifizetünk.

Ezt a hőveszteséget mi hőkamerás vizsgálattal tudjuk dokumentálni, és a hőképek alapján tervezzük be a hőszigetelés elvégzését.

Vállalkozásunk nem alkalmaz akciós 4-5 cm  vastagságú hőszigetelő rendszereket mert számos hőkép tanúsítja, hogy ezekkel gond van , ha máshol nem, hát a csomópontoknál áthülnek, másrészt ha vaskosabb szigetelőlemezeket rögzítünk a falra a költségek nem a lemezvastagság arányában nőnek, hiszen a lemez csak egy alkotója a rendszernek, vagyis ugyanannyi ragasztó, tapasz, űvegháló vakolat kell a 4 centiméteres lemez esetében is mint a 10 cm-nél.

Tehát a hangzatosan meghirdetett  akciós olcsó hőszigetelés és annak haszna leginkább csak az esztétikában mutatkozik meg

Mivel az energiaárak folyamatosan emelkednek, pillanatnyilag az energia megtakarító eljárások (hőszigetelés) mutatkoznak az egyik legjobb befektetésnek.

Talán egyszer, ha az állam képes lesz oda hatni, hogy az energiatakarékos fűtő, melegvízkészítő berendezéseket, és az utólagos hőszigetelést megfelelően támogassa eljön az idő amikor Orosz barátainknak megmondhatjuk mit csináljanak a gázukkal.

A régi magyar építési kultúra, akár egy falusi parasztház, akár egy pesti bérház tetőszerkezetét nézzük, nem ismerte és persze ezért nem is használta a tetőfóliát. Az évszázadok alatt kiforrott és józan gondolkodással kialakult épülettípusok teteje magas, általában 35-45 fokos hajlásszögű, cseréppel, zsindellyel, náddal, esetleg zsúppal fedett fedélszékből állt, ami az esővizet gyorsan levezette. A padlást nem lakták, és a jól átszellőztetett térben lévő szerkezetek, akár a fagerendákra vagy a födém szalmával kevert hőszigetelésére gondolunk, ha nedvességet kaptak hamar kiszáradtak. Aztán beépültek a padlásterek. Kényszerből, hiszen a tetőterek beépítése a legolcsóbb fajlagos m2 árakkal oldható meg. A padlások fokozatosan élettérré válnak, hő- és hangszigetelést kapnak, madarak és rovarok ellen elzárják a „bejáratokat”, és a huzamos emberi tevékenységek miatt folyamatos páratermeléssel járó helyiségeket alakítanak ki bennük. Az új tereket komplex, réteges szerkezetekkel kell lehatárolni. Új igények merülnek fel, melyek közül a két legfontosabb a tetőt érő csapadék távoltartása és a bent termelődött pára ellenőrzött elvezetése a rétegek közül. Kiselemes fedéseknél, amilyen a cserépfedés is, ezt a másodlagos csapadék elleni védelmet látják el a tetőfóliák.  

Két csoportjuk létezik: a hagyományos, párazáró, általában polietilén vagy polipropilén anyagból készül, hálóerősítéses vagy anyagában szövött tetőfóliák, valamint az új generációs, páraáteresztő, többrétegű tetőfóliák.

Mindkét csoportba több tucat gyártó több mint 100 féle fóliája tartozik, és nem könnyű feladat a célra leginkább alkalmas tetőfólia kiválasztása.

A választás megelőző legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy akarunk-e tetőtérbeépítést vagy sima fűtetlen padlást szeretnénk. Ha csak egy hasznosítatlan padlásunk lesz, amit persze később sem tervezünk beépíteni, akkor maradhatunk a jól bevált hagyományos tetőfóliáknál, de csak akkor, ha a fólia és a cserép közötti szellőzés kifogástalan, és a nyári túlmelegedés megakadályozására a padlástér folyamatos légcseréjéről is gondoskodunk.

Beépített tetőtereknél ezzel szemben csak a korszerű, páraáteresztő fóliák alkalmazása javasolt. A szarufák között hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások 0,25 W/m2K-es „U” értékéhez szükséges 20-22 cm-es hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem, és nem kell álmatlanul forgolódni azért, hogy a lágy filces hőszigetelés vajon kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a jótékony szellőzőrések bejáratát. Ha nincs szellőző légrés nincs huzat sem, ami a hőszigetelésként használt lágy szálas anyagok (mert sajnos anyagi okoknál fogva leggyakrabban ezt használják) felületét hűtené, folyamatosan hideg levegővel töltve azt, és hőszigetelő képességét jelentősen lerontva. Ezek a fóliák, a legmodernebb sportruházatok elvét követve m2-ként akár 1000-1500 gramm vízgőzt is átengednek és sd-értékük az előírás szerinti maximális 0,3m helyett 0,02-0,08m között van. Bonyolult tetőknél további előnyük, hogy a vápák és tetőgerincek beázásmentes lefedése egyszerűbb, mint a hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontokon a fólia simát áthajtva fektethető.

Másik eldöntendő kérdés a fólia típusának kiválasztásakor a tető hajlásszögével és bonyolultságával függ össze. Minél alacsonyabb a tető hajlása, vagy minél több vápa, élgerinc, tetősík ablak, széles felépítmény ékesíti a tetőt, annál lassabb a víz lefolyása a tetőről, és annál nagyobb a szél visszatorlasztó hatása a fedés rései között. A gyártói alkalmazástechnikák leírásait és a szakmát összefogó ÉMSZ irányelveit követve a tetőfóliák fektetését a szokványos szarufákon végigfuttatott és enyhén belógatott módból a hajlásszög csökkenésével előbb aljzatra (pl. deszkázatra) majd aljzatra fektetve+szélzáró módon összeragasztva kell elvégezni. Az aljzatra fektetéskor a fólián végigmehet az ács, ezért ide csak kellően vastag és valamilyen védő felsőréteggel ellátott termék használható.

Egy fólia kiválasztásának harmadik szempontja a tetőfedés anyagától és színétől függ. Egy forró nyári napon a megfelelően átszellőztetett, és legalább 5/5 cm-es ellenlécekkel kialakított tetőknél egy sötét színű, fémlemez fedés alatt 65-70 C-os hőmérséklet is előfordulhat. Minden tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének már tartósabban ellenállnak a hőnek, míg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. A kiválasztásnál legyen ez is olyan tulajdonság, amit keressünk a termék műszaki adatlapján. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70C-os hőállóságú fóliák, míg fém cserepes vagy trapézlemezeknél csak a magas hőállóságú (90C felett) tetőfóliák használhatók.

Mindezeket mérlegelve a választott fólia vastagsága és szakítószilárdsága mellett tehát az sd-értékét, a javasolt fektetési módját és a fólia hőállóságát is kérdezzük meg ha tetőfóliát vásárolunk.

A parkettát tartós, vagy ideiglenes használatra tervezi?

Ha lakásba, házba szánja, és nem csak nyaraláskor tartózkodik ott, hanem életvitelszerűen, akkor a padlóalátét habfóliának nagy terhelhetőségűnek kell lennie. Ezt a nagy sűrűségű habok tudják nyújtani. Kis megterhelés esetén, például ha időszakos kiállítási területen helyezkedik el a parketta, elegendő a kisebb sűrűségű hab választása.

Vessen egy pillantást az aljzatra! Mennyire egyenetlen?

Jól tudjuk, hogy a parketta alátétek többek között arra is hivatottak, hogy az aljzat kisebb hepehupaságát kiegyenlítsék, és így a parketta számára mintegy megágyazva egyenletes felfekvést biztosítsanak. Persze, egyenetlen aljzat esetén először javítani kell a felületet önterülővel, és csak utána jöhet a parketta alátét.

Aranyszabály, hogy az alátétek a vastagságuk felének megfelelő egyenetlenséget simítják ki. Ha így számolunk, akkor elmondható, hogy egy sima, önterülővel készített felületre, illetve OSB aljzatra 2 mm-es alátét hab való, jól kivitelezett cementesztrich felületre pedig a 3 vagy 4 mm-es hab illik.

Mi a helyzet a vastagabb, XPS vagy EPS lapokkal? Nos, azt gondolhatnánk, hogy a 4 mm-nél vastagabb habok extra előnyöket nyújtanak, de nem: túl nagy az összenyomódásuk, és ugyan jól terhelhetőek, de nem rugalmasak. Azzal pedig számolni kell, hogy a nagy terhelhetőségű 5-8 mm-es vastagságú papír, gumi, parafa vagy egyéb őrleményből készített rugalmas alátétek igencsak drágák.

A hálózással kapcsolatban néhány információt meg szeretnék osztani. Hogyha már elkészült a hőszigetelés, elkészült a dűbelezés, élvédőzések megtörténtek és a polisztirol lapok összecsiszolásán is túlvagyunk, akkor a hálóágyazás munkafolyamata következik. Először is az üvegszövet hálóról néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek. A MASTERNET típusú, MASTERNET Solid 145 grammos üvegszövet háló, ami homlokzati hőszigetelőrendszereknél, egy polisztirol hőszigetelésnél előírt. Itt vannak különböző szabványok, aminek a terméknek meg kell felelni, a MASTERNET termékcsalád mindegyik eleme természetesen ilyen. Az üvegszövet háló az a termék, amit a durván 3 mm-es glettrétegbe be kell ágyazni, ennek a közepébe lehetőleg. Gyakorlatilag az üvegszövet háló feladata az, hogy a glettrétegbe ágyazva megakadályozza a repedések kialakulását. Az üvegszövet hálón látható fekete szál is, ez a kivitelezőt segíti, hogy az előírt tíz centis átlapolást megfelelően ki tudja alakítani.

Ha eljutottunk oda a kivitelezésben, hogy mindennel gyakorlatilag előkészültünk, ki lett purhabozva az illesztési hézag, sniccerrel visszavágtuk, hálós élvédők bekerültek (10X10-es, esetleg 15X10-es hálós élvédőket szoktak alkalmazni, én a PVC élvédőket preferálom inkább, mert kevésbé sérülékeny, mint mondjuk az alu), flekkelési munkafolyamatok, tehát minden olyan folyamat, a csiszolás is elkészült, ami a hálózás előtt meg kellett, hogy történjen. Ami lényeges és fontos az az, hogy a ragasztót 10 mm-es, fogazott glettvassal kell felhúzni a felületre, semmi esetre sem egyenes oldalú, sima glettvassal, hiszen azzal nem lehet megfelelő ragasztóvastagságot, nem lehet egyenletes, egyforma ragasztóvastagságot kialakítani. Hiába jó a mester keze, biztos, hogy lesznek különbségek. Fogazott glettvas esetében ugyanazt a ragasztómennyiséget visszük fel a teljes felületre, és ez által, amikor majd a háló beágyazásra kerül a glettrétegbe, akkor megfelelően egyenletes lesz a ragasztásvastagság. A helyes ragasztóvastagság kérdésével kapcsolatban pedig azt szeretném mondani számotokra, hogy 3 mm kb. az a kéregréteg, az a glettréteg, ami megfelelő egy polisztirol rendszer esetében. Ennek a kéregnek majd ugye a közepébe kell, hogy kerüljön az üvegszövet háló.

A felületre felhúztuk a ragasztót a fogazott glettvassal, háló átlapolásnál a 10 cm-ert tartva, itt ugye az élvédőre gondolok a szélén. Ezután a sima glettvassal elkezdjük beleágyazni az üvegszövetet a ragasztóba, ilyenkor a ragasztó áttüremkedik az 5X5-ös hálókiosztáson. Lényeges, hogy nem szabad olyan mélyen beágyazni, addig simítgatni, hogy túl mélyre kerüljön az üvegszövet háló, hiszen akkor nem fog tudni megfelelően tartani, nem fogja tudni megakadályozni a repedések kialakulását a felületen. Hogyha a kész a felületen a hálós struktúra valamennyire átüt a ragasztónkon, akkor még frissen, maximum egy napon belül vékony ragasztóval be kell húzni a felületet. Ekkor lesz a megfelelő ragasztóréteg kialakítva. Ezután széles glettvassal úgynevezett lepkézést hajtunk végre, ezzel lehet egyenletesen, szépen lehúzni a felületet. Kőzetgyapotokat is megemlíteném, sok helyen találhatók kőzetgyapot betétek, sávok tűzvédelmi célból. Kőzetgyapotnál már nem 3 mm-es kéregréteget kell kialakítani, hanem a MÉSZ (Magyar Építôkémia És Vakolat Szövetség) irányelvek szerint minimum 4,5 inkább 5 mm-es glettréteg a megfelelő, és ennek nem a közepébe, hanem a külső harmadába kell, hogy kerüljön az üvegszövet háló. Ha elkészültünk, ahogy már említettem, ahol esetlegesen a hálós struktúra átüt, akkor azt még vékonyan át lehet glettelni, hogyha szükséges.

Milyen különbségek lehetnek, ha úgynevezett karátfúrószárral vagy pedig hagyományos ütvefúró szárral telepítünk dűbeleket? Beszéljünk egy kicsit az eszközök közötti eltérésekről. A hegy kialakításában van különbség, karátfúrószárnál vissza van köszörülve az éle a hegynek, illetve speciális az ötvözete. Ezenkívül hátul, a bemarásban is van különbség. Karátfúrószárnál rövidebb, horonymarás látható, tehát rövidebb ütőimpulzust enged, ha véletlenül valaki nem fordítaná át, nem kapcsolná át az ütvefúrót normál fúrófokozatra, míg az ütvefúrónál a szokásos utat járja be a fúrószár.

Térjünk át a dűbelkihúzó vizsgálatra ütvefúró szárral, illetve karátfúrószárral készült dűbeltelepítésnél. A karátfúróval készült furatnál jóval pontosabb a furat kialakítása, egy ütvefúróval készült furatnál a cellafalakat gyakorlatilag szétveri a fúrószár. A dűbelkihúzó gépre van szükség abban az esetben, ha kihúzó vizsgálatot kell készítenünk akár új épületnél, akár egy felújítás során. Mi ennek a folyamata? A dűbelt telepítettük a falazatba, a kihúzó gépet ráhelyezzük a dűbeltányérra és elkezdjük kihúzni a falazatból, az erőmérő pedig mutatja, hogy milyen erővel tudjuk kihúzni azt. Vannak irányelvek, előírások, hogy milyen értéknek kell megfelelni és ez alapján egy jegyzőkönyvben kell rögzíteni ezeket az értékeket. Ahogy említettem, az ütvefúró teljesen szétveri a cellafalat, ennél a szituációnál sokkal-sokkal gyengébb a dűbelnek a kihúzó ereje.

Fontos, hogy jegyezzük fel a rögzítési mélységeket a falazatban, sokkal-sokkal gyengébb kihúzó erőket produkálnak ilyenkor a dűbelek. Ez az, amikor már nem felel meg a kihúzóerő szempontjából, és nagyobb viharok esetén ez már mindenképpen problémát okoz, illetve be tud indulni a polisztirol rendszereknél ismert matraceffektus. Gyakorlatilag pillanatok alatt megindult a falból a dűbel és akár kézzel is ki lehetett húzni.

Alapjáraton a hulladékkezelésben nem csak a hulladék tárolása termel plusz költséget, hanem annak elszállítása is. A konténeres cégek nem súlyra számolják a hulladék elszállítását, hanem térfogatra, aminek a díjszabása elég nagy szórással működik: 6-12 ezer forint / m3 áron. A vegyes hulladék elszállítása jelentős többletköltséget termelhet az építtető számára, hiszen a vegyes hulladékba bekerülő fém, fa, műanyag, festék, polisztirol stb. térfogata és súlya anyagonként jelentősen eltérő

Itt jön számításba a hungarocell hulladék, melynek nagy mennyiségben történő szállítása például egy olyan tételt jelent, ami konténeres szállítási megoldással 700 – 850 forint / kilogramm költséget ró az építtetőre és éves szinten Magyarországon 100 000 m3-t meghaladó mennyiség keletkezik ebből a hulladékból. Költséget szeretnénk csökkenteni, de hogyan? Akkor érhetünk el jelentős költségcsökkentést, ha egy másik piaci szereplő érdekeltté válik a keletkezett polisztirol felhasználásában, és ezen a ponton lép be a Masterplast Hungarocell Zöldprogramja.

A körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében az általunk is forgalmazott Hungarocell EPS és XPS anyagok hulladékának újrahasznosítására kifejlesztettünk egy új technológiát, vagyis mi leszünk az a piaci szereplő, akinek a működése lehetővé teszi a vegyes hulladék kezelésének költségcsökkenését. Az építési munkálatok során keletkező Hungarocell hulladékanyagok szállítására és tárolására dolgoztunk ki azt a programot, ami jelentős költségcsökkenést fog eredményezni az építőipar szereplői számára, a következő bejegyzésben pedig részletesen elmagyarázzuk, hogy hogyan fog működni.